 Hogy függhetünk-e a csokitól, és miért alakul ki a függőség, vitatéma a tudósok között is. A csokoládé számos olyan vegyületet tartalmaz, ami pozitív élettani hatással bír, de némelyek – például a koffein és a teobromin – hozzá is láncolhatnak minket ...
... a finomságokhoz. Ám ezek Dr. Antal Magda főorvos állítása alapján nem fordulnak elő akkora mennyiségben, hogy drogokhoz hasonló függőség kialakuljon. Problémásabbnak tartja azoknak a zsírsavaknak a kérdését, amelyek a kannabiszhoz hasonló hatást váltanak ki.
A Nature magazin is tudósított már ezekről az anandamidokként azonosított vegyületekről, bár szerkezetük és hatásmechanizmusuk eltér, a hatásuk mégis rendkívül hasonló a marihuánáéhoz. A megvizsgált csokoládé- és kakaómintákban azonban olyan kevés anandaminszármazékot találtak, amelyek ilyen jellegű hatása kérdéses.
A Brain nevű folyóirat szintén pár éve nyilvánosságra hozott adatai alapján emissziós vizsgálattal a csokoládéfogyasztással egyidőben az agynak ugyanazon területein mutatták ki a hatást, mint amelyek a kokain esetében aktiválódnak. Ha a csokoládét jutalomként tekintették, egészen speciális agyi területeken jelentkezett a hatása, amelyek a függőségek kialakulásában szerepet játszanak.
(CsokoládéVilág.hu)
|
A figurás édességekből már a valódi csokoládét, szaloncukorból egyre inkább az ismert márkát választjuk, mi várható az idei szezonban az adó tükrében? Csoki Mikulás a csizm...
A tejcsokoládé kakaótartalma legalább 25%, tejport minimum 14%-ban tartalmaz, ezen kívül kakaóvajat és cukrot is. A tejcsokoládé születése Henri Nestlének köszönhető, aki rájött, hogyan lehet a tejet sűríteni, így megvalósulhatott a régóta kísérletezett tejcsokoládé.
Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb ha 55-75% közötti. A keserűcsokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, annál minőségibb termékről beszélhetünk. 
