|
 A hazai csokoládéfogyasztást mérték fel az édességgyártók. Kiderült, az íze miatt szeretjük a csokit, az ízesítettek közül a mogyorós és mandulás a kedvenc. Csokoládéfogyasztásunk elmarad az uniós átlagtól, ahol az angolok és németek vezetnek.
Egyúttal a csoki élettani hatásait is ünnepelték. Az íze miatt fogyasztjuk a csokoládét – tudtuk meg a nem túl meglepő információt az Édességgyártók Országos Szövetsége és a Stop.hu közös felméréséből, amelyben hazánk lakosságának csokoládéfogyasztási szokásait kutatták. A közvélemény-kutatásban több mint 1800 internetező vett részt, akiknek nagy része csokoládéfogyasztó, kis része úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem eszik édességet. Gyanítottuk, a húsvét előtti csokoládévásárlás motiválásának nagy szerepe van abban, hogy a kedvező kutatási eredmények ismertetését éppen mostanra időzítették, persze a Gerbaudba. Akik szeretik az édességeket, azoknak legtöbbje a csokoládét kedveli – hirdeti a kutatás.
A csokik közül pedig sorrendben a mogyorós és mandulás, a marcipános, a mogyorókrémes, a konyakos és az epres ízesítésű a kedvenc, melyeket leggyakrabban táblás kiszerelésben vásárolunk. A válaszadók egyharmada a csokiszeletet keresi, jóval kevesebben a bonbonokat, pralinékat. A felmérésben résztvevők válaszai alapján a legnépszerűbb a tejcsokoládé, 40 százalékuk viszont az étcsokoládét szereti, 28 százalékuk a fehércsokit.
A magyarok nem számítanak nagy csokifogyasztóknak az Európai Uniós átlagot tekintve. Amíg a mi egy főre jutó évi csokoládéfogyasztásunk 3,2 kilogramm, addig a tagországok összességének átlaga 6,5 kilogramm. A németek, az angolok és a svájciak évente 10-11 kiló csokit esznek, a portugálok pedig a legkevesebbet: 2,8 kilót. A sajtótájékoztatón Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke a csokoládé igen pozitív élettani hatásairól beszélt. Amellett, hogy a közhelyek közt emlegetett boldogsághormon-serkendő hatást említette a dietetikus, elmondta, hogy a csoki a koffeintartalma miatt élénkít, valamint segít a daganatos betegségek megelőzésében. A szabadgyökök képződésétől megóvva a szervezetet, öregedésgátló hatása is van. Mint arról négy évvel ezelőtt beszámoltunk, egy hamburgi cukrász egy orvos tanácsai alapján kifejezetten öregedésgátló édességeket gyárt. Ezeknek a süteményeknek az alapja az étcsokoládé, melynek A polifenol-tartalma óvja a szervezetet a szabadgyökképződéstől.
A csokoládé népszerűsítésének egyéb módjait is ismerjük, például a brit Sophie és Audrey Boss csokidiétáját, amelynek a lényege, hogy éhezni nem kell, de a csokoládét is csak mértékkel fogyasszuk. A diéta eredményességéről erősen megoszlanak a vélemények, legalábbis egy, a témában indított fórum szerint. Akik pedig az egészségügyi adatokban a szív és érrendszeri megbetegedések magas számát tartják aggasztónak, svájci kutatók 2005-ös felmérésére lehetnek figyelmesek, mely szerint a jófajta csokoládé erősíti és rugalmasabbá teszi az érfalakat. Tudományos publikációkból kevesebbet ismerünk.
(Forrás: www.velvet.hu) |
A figurás édességekből már a valódi csokoládét, szaloncukorból egyre inkább az ismert márkát választjuk, mi várható az idei szezonban az adó tükrében? Csoki Mikulás a csizm...
A tejcsokoládé kakaótartalma legalább 25%, tejport minimum 14%-ban tartalmaz, ezen kívül kakaóvajat és cukrot is. A tejcsokoládé születése Henri Nestlének köszönhető, aki rájött, hogyan lehet a tejet sűríteni, így megvalósulhatott a régóta kísérletezett tejcsokoládé.
Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb ha 55-75% közötti. A keserűcsokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, annál minőségibb termékről beszélhetünk. 
